“El kell felejteni azt a téveszmét, hogy az űrkutatás csupán rakétákról és űrhajósokról szól” – Interjú Sárhegyi Istvánnal
Sárhegyi István, alumni tagunk egy olyan érdeklődési területet választott magának, mellyel legtöbbünk csak a sci-fi filmekben és különböző ismeretterjesztő műsorokban találkozik. Az űrkutatás jogi hátterével és annak gyakorlati megvalósulásával foglalkozik. A téma aktualitásairól, az űrkutatás és jog kapcsolatáról valamint az általa tartott JÖSz-ös űrjogi kurzusról kérdeztük:
Miért épp az űrjog? Honnan jött az érdeklődés a téma iránt?
Az űrjog teljesen véletlenül lett a szakmai érdeklődésem egyik területe. Az egyetemi évek során elsősorban – és egyébként jelenleg is – a polgári és pénzügyi jog érdekelt, ezen belül pedig különösen a társasági jog, értékpapírjog, bankjog, szerződések joga stb. Ezek a területek azért is érdekesek a számomra, mert a közgazdaságtan sem áll tőlem távol, jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem végzős hallgatója vagyok, és az említett jogterületek azok, amelyek leginkább a jog és közgazdaságtan határterületein helyezkednek el. Összegezve mondhatjuk, hogy a nemzetközi jog nem szerepelt a kedvenc jogterületeim között.
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodában töltött gyakornoki időm alatt az irodavezető-helyettes ügyvéd – dr. Szabó Kornél – ismertette meg velem az Európai Űrügynökség egy olyan ösztöndíját, amellyel kiutazhattam a Nemzetközi Űregyetem (International Space University) 2017-es Space Studies Programjára (SSP) Corkba, Írországba. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet az űrszektor, mivel egy olyan iparágról beszélünk, amelyről Magyarországon nem nagyon lehet hallani. Emellett a gyermeki kíváncsiság is közrejátszott, hiszen természetesen a Star Wars az egyik meghatározó filmsorozata az életemnek, éppen ezért mindig érdekeltek az űrrel kapcsolatos témák. Ezek fényében megpályáztam az ösztöndíjat, amit sikerült elnyernem, és így idén nyáron részt vehettem a képzésben. Az SSP egy interdiszciplináris program, így nemcsak űrjogot, hanem többek között mérnöki tudományokat, orvostudományt és közgazdaságtant is tanulhattam. Természetesen mélyebben az űrjoggal ismerkedtem meg a szemináriumokon, ami egyre jobban felkeltette az érdeklődésem, minél többet tanultam róla.
Amikor az ember az űrkutatásra gondol egy, a hétköznapjaitól eléggé messzi területet szokott elképzelni. Miben kötődik az űrkutatás a mindennapjainkhoz? Mi Magyarország jelenlegi helyzete, szerepe az űrkutatás “világában”?
Úgy gondolom, ez egy olyan kérdés, amit felesleges lenne feltenni, ha az űrszektornak itthon meglenne a megfelelő marketingje. El kell felejteni azt a téveszmét, hogy az űrkutatás csupán rakétákról és űrhajósokról szól. Ez nagyon minimális része az egész szektornak. Ezt abból vezetem le, hogy az űrszektor egy olyan iparág, amely szinte minden embert érint a mindennapok során. Gondoljunk csak arra, amikor bekapcsoljuk a tévét, és nézzük a különböző televíziós csatornák műholdak segítségével közvetített adásait. Azt is felhozhatjuk példaként, hogy amikor el szeretnénk menni valahova, a GPS-t hívjuk segítségül, hogy pontosan hogyan is jussunk el az adott helyre, és ez mennyi időbe fog telni. Ezeken kívül bőven lehetne még sorolni az űrkutatásból származó egyéb ún. “spin-off”-okat, így például a különböző orvosi eszközöket és gyógyszereket, a tűzoltók ruháját, vagy olyan hétköznapi dolgot, mint a napszemüveg. Természetesen a lista itt sem áll meg, azonban a lényeg, hogy az űrkutatásnak rendkívül nagy hatása van a mindennapjainkra.
Magyarország az utóbbi években jelentős lépéseket tett meg afelé, hogy űrszektora kiemelkedő legyen a régióban. 2012-ben sikerült az űrbe kijuttatni az első magyar műholdat (ún. cube satellite-ot), a MASAT-1-et, továbbá 2015-ben Magyarország teljes jogú tagjává vált az Európai Űrügynökségnek. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy Magyarország bizonyítsa, helye van ebben a közösségben, és aktív, valamint innovatív tagjává tud válni. Legújabb példaként a gravitációs hullámok felfedezését, illetve a héten közzétett, a gravitációs hullámokkal kapcsolatos újabb szenzációs felfedezést szeretném megjegyezni, amelyben magyar kutatók közvetlenül is részt vettek. A gravitációs hullámok felfedezésének jelentőségét pedig azt hiszem, jól jelzi, hogy az idei fizikai Nobel-díjat ennek kapcsán osztották ki.
Magyarországnak kiemelkedően nagy lehetőségei vannak ebben a szektorban, a feladat pedig ennek kihasználása. Ezért is tűztem ki célul azt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve a főváros megpályázza az SSP 2020-as megrendezésének jogát.
Miért lehet érdemes egy jogásznak az űrjoggal foglalkoznia?
Láthattuk, hogy az űrszektor nagy befolyással van az életünkre, így ennek megfelelően a szektor jogi háttere sem elhanyagolható. Nagyon leegyszerűsítve az űrjognak két “területe” van: az egyik az ún. “szűkebb értelemben vett űrjog”, azaz a szektor nemzetközi jogi része, amit 4+1 nemzetközi egyezmény szabályoz, illetve adja meg a keretrendszerét. Ezen kívül pedig van egy ún. “tágabb értelemben vett űrjog”, amely minden jogi kérdést magába foglal, ami az űrszektort érinti. Az űrjog e területe tehát a kereskedelmmel kapcsolatos, vagyis a szektor finanszírozásának, gazdasági vetületének a jogi kérdéseivel. Ezzel összefüggésben a pénzügyi jogot és a szerződések jogát alkalmazzuk. Továbbá meg kell említeni, hogy rendkívüli jelentőséggel bír a szellemi alkotások joga, így különösen a szabadalmak kérdésköre az űrjog esetében. Ezeken kívül természetesen egyéb jogi kérdések is felmerülhetnek, de szerintem az előbbi példák jól mutatják, hogy az űrjog egy igencsak szerteágazó jogterület.
Azonban fontos látni, hogy a rendkívüli innovációs közeg miatt sűrűn fordulnak elő olyan jogi kérdések, amelyekre még nincsenek kidolgozott válaszok. Éppen ezért e területen a jogászok is lehetnek innovatívak, hiszen rengeteg a nyitott kérdés.
Csak szemléltetésképpen megemlítem az idén augusztus 1-jén hatályba lépett luxemburgi szabályozást az űrbányászatról. Ez a törvény már olyan kérdéseket vetett fel a nemzetközi jogászok körében, hogy az “alapegyezménynek” számító 1967-es Világűregyezményt (Outer Space Treaty) le kellene-e cserélni valami újabbra, de legalábbis meg kéne fontolni a módosítását.
Szerintem ebből jól látható, hogy a technológiai fejlődéssel még nagyon sok jogi kérdés is fel fog merülni a szektorban, ezért érdemes ebbe minél előbb bekapcsolódni.
Mit tanácsolsz, ha valakit érdekel az űrkutatás, az űrjog, hogy vágjon bele?
Először is érdemes az egyetemi nemzetközi jogi tankönyvekkel kezdeni, amelyek az alapvető szabályait ismertetik a nemzetközi űrjognak. Aki pedig ezután kedvet kapna, annak ajánlom fellapozni a legnagyobb magyar űrjogász műveit, dr. Gál Gyuláét, illetve ezen kívül dr. Sipos Attila írásait is tudom javasolni. A különböző külföldi képzéseket is megéri áttekinteni, így az International Space University ösztöndíjait, vagy akár egy LLM képzés keretében elvégezni egy légi- illetve űrjogi kurzust. Természetesen mindenki maga találja ki, hogyan tudna az űrjog terén fejlődni, ezek csak javaslatok.
Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy az űr az emberi – és szerintem nem szabad azt sem letagadni, hogy gyermeki – kíváncsiság egyik hangsúlyos területe, ezért érdemes például olyan filmeket nézni, amik inspirálják az embert, legyen az a Csillagok háborúja vagy az Apollo 13, mert így kikapcsolódás közben sem felejtjük el, hogy miért akarunk az űrrel foglalkozni.
Végezetül tudnál néhány szót mondani a JÖSz-ös kurzusodról?
A JÖSz-ös űrjogi kurzus elsődleges célja, hogy bemutassa az egész űrszektort, és ne csak jogi, hanem interdiszciplináris tudást adjon. Ezért tartottam fontosnak, hogy az első alkalmak során ne rögtön magával a jogi részével foglalkozzunk az iparágnak, hanem minden más aspektusát, ha minimális szinten is, de megismerjék a hallgatók. Véleményem szerint a XXI. században egy jogász számára rendkívül fontos, hogy gyorsan át tudja látni a különböző szektorok struktúráját és működését, mert csak így képes megfelelő jogi válaszokat adni az adott kérdésekre.
Ezen kívül fontosnak tartom, hogy a kurzusnak produktuma legyen, ami maximálisan a hallgatók tudásán és találékonyságán alapszik. Az is kiemelendő szempont, hogy ez a produktum magas hozzáadott értékkel rendelkezzen, és ne csak szolgai másolata legyen egy adott tanulmánynak vagy más szövegeknek. A következő hetekben, hónapokban ezért a kurzus keretén belül a hallgatók eljátszanak egy ENSZ űrbizottsági (UNCOPUOS) ülést, ahol különböző államokat képviselnek, és konszenzusra törekedve megszövegezik a saját Mars Egyezményüket. Ennek az eredményét már nagyon várom!